"Három pont, azt jó napot kívánok!" - fókuszban az Aljas-retesz

Az Aljas HFC sikerének titka a fegyelmezett védekezés, ha ez nincs, esélyünk sincsen bármilyen eredményt elérni még a Lakatlan-szigetek nemzeti együttese ellen sem - ez tény. A Vastüdő ellen is ugyanez a helyzet: ha csatárok és a hátsó alakzat, na meg Imi cerberus által alkotott tripla fal bírja a strapát, nagymértékben megnőnek győzelmi esélyeink. Az Aljas Online a retesz három pillérét faggatta a találkozó előtt.

A szezon elején, legfőképpen a villámtornán, nagyon jól működött a védekezésünk, a bajnokságban sem volt nagy baj az első két találkozón, legutóbb viszont már akadtak meleg pillanatok.
- Való igaz, legutóbb nem remekeltünk, sőt, többször katasztrofális dolgokat műveltünk, olyanokat, amikért még serdülő meccsen is leszedik az ember fejét - ismerte el Mackó az Aljas Online-nak, majd hozzátette, mivel nem vagyunk profik, az ilyen hullámzás abszolút érthető, legközelebb pedig keményebben, koncentráltabban kell teljesíteni.

- Mindenkinek vannak jó és rossz meccsei, nem tud mindenki mindig ugyanúgy koncentrálni. De ezt sokszor elszántsággal és harciassággal lehet pótolni - vág egybe Balu véleménye a csapattárséval.

Bobi egy kicsit plasztikusabban fogalmazta meg a dolgokat, és nyelvét is a megfelelő seggbe helyezte:
- A védekezés köztudottan mindig is erényünk volt, amellett persze, hogy voltak megingások a mérkőzések egyes periódusaiban. Ilyenkor hárul nagyobb szerep a polipunkra, aki az elmúlt mérkőzésen is helytállt, úgyhogy ezúton is szeretném őt méltatni (igen, dupla Jack lesz!). Sajnos azonban az elmúlt héten gyakorlatilag mindenki olyan volt, mint egy fasz. Én speciel egy normálisat nem tudtam szerelni másfél félidőn át, előfordult olyan is, hogy tisztán az embert akartam rúgni, mégis luft lett a vége.

Ahogy a csatárokat elsősorban a szerzett gólok száma alapján ítélik meg, egy védelem, na meg a kapus fokmérője - kissé tévesen - az, hányszor örömködhet az ellenfél. És hogy miért nem volt még idén shutout a bajnokságban?
- Nem tudom. Imi? - hárította el a kérdést 8-asunk.
Természetesen Herr Brumm sem bírta ki, hogy ne süsse el ugyanezt a poént, ő viszont még annyit azért hozzátett, amíg több gólt lövünk, mint amennyit kapunk, nem kell ezzel a témával foglalkozni.

Kívésman két konkrét dologra is felhívta a többi Aljas harcos figyelmét:
- Gyakran lekontráznak minket. Ennek megakadályozásához nem kell „színes ceruzának” lenni, csak be kell látni, hogy nincs értelme hárman beszaladni a kapu elé, mert biztos, hogy nem érünk vissza, két embernek mindenképp a kipattanóra kell helyezkednie. Erre oda kell figyelni, mert könnyű gólokat ajándékozunk az ellenfélnek. Többször fordul elő továbbá, hogy ketten indulunk egy labdára, aztán mindketten félreállunk a másikra várva. Ilyen esetekben a szemből jövőé a labda, ilyenkor próbáljuk az ellenfelet feltartani egy kicsit, hogy a társunk elérje, elrúgja, elpasszolja a labdát. Ami nagyon fontos még, határozzuk el magunkban hogy „odamegyek és megszerzem”, mert akkor úgy is lesz!

Ha Brumi brummoghat, Benyónak is szabad, ezt az elvet követve íme az ő meglátásai:
- Az egymás közti kommunikáción lehetne javítani. Kezdődik ugye a kapus irányító szavaival, amelyben már nagyon sokat fejődtünk szerintem, valamint folytatódik a mezőnyjátékosok egymás közti párbeszédével, amiben még bőven lehet és kell is. Na meg persze a keménységben és határozottságban, mert véleményem szerint abban is hiány volt az elmúlt találkozón. Nem igazán sikerült párharcot nyernünk a múltkor, anélkül pedig igen nehéz...

Az utóbbi mérkőzéseken az ellenfél kapuja előtt is feltűntek a bekkek: Laci a CSTB tarcsi, Benyó az Oranje ellen járt közel a gólszerzéshez. Ennek ellenére általános vélekedés, hogy fő a védő feladat, ha sikerül betalálni, az extra, és csak akkor szabad kalandozni, ha a helyzet megengedi. Bobi annyit tett hozzá a többiek szólamaihoz, azért arra számít, hogy a szezon végéig mindenki becsönget legalább egyszer.

Hibákkal, megingásokkal, kihagyott helyzetekkel, akárhogy is, de a csapat alapját szolgáltató védekezés az elsőszámú kulcsa annak, ha az Aljas HFC sikeresen szerepel. Most ez a helyzet, három győzelemmel rajtolt a csapat. Mackó igen tömör választ adott arra a kérdésre, meddig tarthat a remek széria:
- Addig, amíg nem hisszük azt, hogy nagyon jók vagyunk. Vagyis amíg becsülettel odaállunk az ember mellé, fegyelmezetten visszazárunk, belőjük a helyzeteink nagy részét, és főként biztatjuk egymást - mondta a védő.

A következő lépést kedden, a Vastüdő ellen teheti meg a Bányász a célok teljesítése felé. Balu így foglalta össze várakozásait az Aljas Online-nak:
- A Vastüdő eddig nem szenvedett vereséget, és rá is pihenhetett a mérkőzésre, hiszen múlt héten szabadnapos volt. Ezen felül népes és magasan kvalifikált szurkolótáborral rendelkeznek, persze ezen a téren minket sem kell félteni. A mieink is nagyon lelkesek, és sokat segít a buzdításuk a csapatnak. Kedden hatalmas csata várható, remélhetőleg Aljas győzelemmel - nyilatkozta hátvédünk, aki bizonyára egyetért Benyó leegyszerűsített verziójával is:
- Három pont, azt jó napot kívánok! Avagy: „Ki kell menni pálya, megnyerni mérkőzés!”

Hajrá, Aljas!