Először a pályán történtekről. Az ellenfél a kezdeti határozatlanságunkat kihasználva gyorsan eldöntötte a meccset, 3-0 után viszont egyrészt visszavett a rivális, másrészt mi szedtük össze magunkat, így tisztes eredménnyel lehoztuk a találkozót. A második félidő fegyelmezett futballja mindenképpen bizakodásra ad okot.
És akkor jöjjön az ellenfél hisztije, ha már a honlapjukon megszólítottak minket... Idéznénk:
"A második félidőre nincsenek szavak. Azt hiszem, ha egy vesztes fél foglalkozik a játékvezetővel, azt sokan félreérthetik. De ha az a csapat, amelyik a játék képe alapján jobb, és magabiztosan vezet, az már tényleg jelenthet valamit. De mi maradjunk tiszták, megnyertük a meccset, mert jobbak voltunk. A játékvezetőre panaszt tettünk, mert nem szeretjük, ha egy amatőr bajnokságban veszélyben forog 1-1 játékosunk testi épsége az ellenfél aljas szabálytalanságai miatt."
1) Először is megérdemelten nyertek, ezt nem vitatja senki.
2) A futball egy férfias sportág, nem tévesztendő össze a balettel meg a golffal, ahol nincsen test-test elleni küzdelem. A fizikai csata a játék része, amiben a szabálytalanságok is benne vannak. Mi ezt elfogadjuk, nem vinnyogunk miattuk. A keménység és az alattomosság továbbá lényegesen különböző fogalmak.
MÖSE - Aljas család 3-1 (3-1)
Gsz.: Szamosközi G.
Sárga lap: Nagy B.
Aljas: Molnár I. - Vass B., Furik Zs., Kívés L., Nagy B., Szabó M., Szamosközi G., Antal G., Csóti N.
