BEK 2006

Első ízben vágtunk neki a legnépszerűbb országos kupasorozat, a Borsodi Egyetemi Kupa küzdelmeinek. A torna budapesti regionális selejtezője előtt csak legmerészebb álmainkban szerepelt az egyenes kieséses szakasz elérése, ám összeszedett, fegyelmezett játékkal, erőn felül teljesítve végül beverekedtük magunkat a legjobb 16 csapat közé. De ne rontsunk ajtóstól a házba! Nagy várakozással tekintettünk az április 28-ára kiírt selejtező elé, ezt azonban elmosta az eső, így május 5-ére tolódott ki debütálásunk az országos kupaporondon. Csapatunk a speciális szabályok miatt kissé átalakult kerettel készült a BEK megmérettetéseire, a standard keretből Cseri Tamás és Szabó Mátyás hiányzott a versenykiírásból adódóan, megüresedett helyüket Furik Zsolt foglalta el. Ezen felül védelmünk egyik alappillére, az utóbbi időben kissé lobbanékony természetű Kívésre sem számíthattunk másirányú elfoglaltság miatt. Így BEK-re készülő keretünk a következőképpen festett: Antal G., Furik Zs., Nagy B., Szabó M., Szamosközi G., Vass B.

Május első péntekén hajnali 8-ra beszéltünk meg gyülekezőt a népligeti Építők-pályán. Majdnem mindenkinek sikerült is odaérni a megbeszélt időben, Szamosközi Gabinak 8 előtt még egy rejtőzködő hadművelet is belefért a pálya mögötti bokrok között, Benyó pedig a jelek alapján még egy pékséget is kirabolt út közben, egyedül Furik úrnak nem sikerült leküzdenie időre a Tarkarét-Népliget távot. Igazi kupahangulat fogadott bennünket az arénában, a hegyekben álló sör látványa pedig megfelelő motivációul szolgált a nap további részére. A szervezők instrukciói alapján először átöltöztünk, majd Miki csapatkapitányhoz méltó precizitással regisztrálta a csapatot a küzdelmekre illetve megszerezte a minket megillető 10 db pólót is. A 8.50-re meghirdetett sorsolás során a speaker az elsők között köszöntötte a kalapból hamar előkerülő ALJAS HFC nevét, így az A csoport első meccsén egyből jelenésünk volt az 1-es pályán. Időközben Furik úr is megérkezett hamvas 50 perces késéssel, így teljes volt az Aljas-sereg. Az A jelű hatosba rajtunk kívül első soros ellenfelünk a (GY)ALÁZAT, az YBL MIKLÓS TEAM, a KRH, a SUIS FC valamint az S TEAM SE együttese került. Közülük a Gy(Alázat) együttesét jól ismerhettük, hiszen a Közgáz Liga idei szezonjában egyszer már 5:0-ra elpáholtuk őket, a többiek közül azonban egyedül a KRH-ról rendelkeztünk némi információval, de mire volt egy kis időnk a sorsolásról filozofálni, már túl is voltunk az első akadályon. A (Gy)Alázat ellenremek kontrákkal és a szokásos betonvédekezéssel rukkoltunk elő és egy szabadrúgásnak ill. egy szólónak köszönhetően 2:0-ás magabiztos sikert arattunk.

(Gy)Alázat - Aljas HFC 0-2 (0-1)
Gsz.: Szabó M. (2) 

Következő mérkőzésünkig kényelembe helyeztük magunkat egy árnyas fa tövében, így kellően pihenten léptünk szőnyegre az Ybl Miklós Team ellen, és hasonló forgatókönyv után ezúttal egy 1:0-ás sikernek örülhettünk.

Aljas HFC - Ybl Miklós Team 1-0 (1-0)
Gsz.: Szabó M. 

Két meccs után 6 pontunk volt, ráadásul napszemüvegben virító hálóőrünknek még nem is kellett maga mögé nyúlnia. Mindez sajnos a harmadik meccs utánra alaposan a visszájára fordult, menetrendszerűen érkezett a holtpont, így a későbbi csoportgyőztes KRH 5:0-ra lelépett minket.

KRH - Aljas HFC 5-0 (4-0)

Így sem volt még azonban nagy gond, jól álltunk a csoportban és amúgy is inkább kapjunk ki egyszer 5:0-ra, mint ötször 1:0-ra... Az utolsó két fellépésünkig hátra lévő két órát ildomos volt tömény relaxációval eltölteni, ugyanis a mindenről döntő két derbinket közvetlenül egymás utánra írták ki. Ráadásul nem éppen pontosságáról híres debütánsunknak el kellett hagynia a gárdát tanulmányi okokból, így csere nélkül voltunk kénytelenek átvészelni az utolsó 40 percet. Ezen kívül az addigra befejeződött meccsek után nyilvánvaló volt, hogy a leendő állatorvosokból álló, rendkívül szimpatikus Suis FC ellen ki-ki meccset vívunk a továbbjutásért. A téthez méltó is volt a rangadó, Miki soros kontragólja után szinte csak az eredmény tartásával törődtünk. Bár a Suis FC nagy erőkkel támadott, védelmünk hősiesen állta a rohamokat, egy ízben pedig Benyó mutatott be orbitális bravúrt. 1:0-ra győztünk és mivel az eredmények kedvezően alakultak, utolsó mérkőzésünk eredményétől függetlenül bent voltunk a legjobb 16 között!

Aljas HFC - Suis FC 1-0 (1-0)
Gsz.: Szabó M. 

A zárófordulóban a csoportelsőség volt a tét, ehhez egy sovány győzelmecske is elég lett volna. Az S Team SE ellen azonban nem törtük össze magunkat és egymást múltuk felül (tiszetelet a kivételenek: Balu) a helyzetek elpuskázásában.

Aljas HFC - S Team SE 0-0

Ha pl. az utolsó percben Mikinek sikerül az üres kapuba betalálni, netán Gergő vált egyet gólra "kevés" helyzetéből, talán kaphattunk volna könnyebb ellenfelet a nyolcaddöntőben, de csoportmásodikként sajnos belefutottunk a Heller Farkasok karmaiba. Játékban meggyőző, ám felettébb nagyképű ellenfelünk ellen egy percig sem volt esélyünk.

Heller Farkasok - Aljas HFC 8-0 (5-0)

Csúnya vége lett, de így sem volt okunk az elkeseredésre. Felvettük a két tálca sört, pólót is kaptunk, játszottunk egy jót, meg még sikeresek is voltunk. A Nagy, Vass, Szamosközi, Furik, Szabó, Antal összetételű csapat minden tagja maximális dícséretet érdemel. A számunkra szokatlan 4+1-es játékhoz egész jól sikerült alkalmazkodni, védekezésünk a két ominózus meccstől eltekintve remekül állt a lábán, a 4 shutout magáért beszél, ezen kívül játékba is mutattunk néhány ígéretes dolgot ill. valószínűleg mi vagyunk egyedül képesek negatív gólkülönbséggel továbblépni a csoportból. Hogy ne lássunk azért mindent rózsaszínnek, helyzetkihasználásunkról és kombinatív játékunk hatásfokáról mindent elmond, hogy a képzeletbeli kanadai lista 2. helyén a kapus végzett, meg ugye a két nagy verést sem tesszük ki az ablakba. Ezek azonban csak lényegtelen részletek, a csapategység, a határtalan küzdőszellem, az Aljas-szív bizakodásra ad okot! A nap egyedüli nagy vesztese sok nagy csatát megért labdánk volt. Előbb egy szelep tört bel, majd miután sikerült életmentő műtűtet végrehajtani rajta, utolsó meccsünk alatt valaki trombitának nézte és megfújta. (Innen üzenjük a tolvajnak, hogy száradjon ki a lelke!) Első kupakalandunk tehát abszolút pozitívnak mondható: jó idő, jó játék, egész napos remek program.